Kanada újabb szankciókat vezetett be 14 venezuelai tisztviselővel szemben, miután Nicolás Maduro elnök pénteken letette a harmadik hatéves mandátuma esküjét, és ezzel 2031-ig meghosszabbította egyre elnyomóbb uralmát.
Ez annak ellenére, hogy tiltakozások és hiteles bizonyítékok, hogy ellenfele megnyerte a választást.
Venezuela törvényhozó palotáját, ahol esküt tett, és tüzes beszédet mondott, erősen őrizték a rendőrök, a katonai és a hírszerző tisztek. Emberek tömegei, sok sportos pro-Maduro póló gyűlt össze a szomszédos utcákban és a közeli plázában.
Maduro azzal vádolta az ellenzéket, hogy a beiktatását „világháborúvá” próbálják változtatni, és azt mondta, hogy a frakció nem tudta megállítani a beiktatást, „nagy venezuelai győzelem”. A külső hatalmakat azzal vádolta, hogy „megtámadják” Venezuelát, különösen az Egyesült Államok kormányát, és megígérte, hogy garantálja a „békét és a nemzeti szuverenitást”.
A kormány támogatói a Nemzetgyűlés előtt gyülekeztek a Maduro eskütételi ceremóniáján, Caracasban pénteken. (Cristian Hernandez/The Associated Press)
„Ma jobban, mint valaha, érzem az elkötelezettség súlyát, az általam képviselt hatalmat, azt a hatalmat, amelyet az alkotmány biztosít nekem” – mondta. „Engem nem az Egyesült Államok kormánya, sem Latin-Amerika imperialista kormányai nem tettek elnökké.”
Az ellenzék a július 28-i választást követően az elektronikus szavazógépek több mint 80 százalékáról gyűjtötte össze a szavazólapokat, közzétette az összesítést az interneten, és azt mondta, hogy Edmundo González ellenzéki jelölt kétszer annyi szavazatot szerzett, mint Maduro. Az amerikai székhelyű Carter Center, amely a kormány meghívására figyelte a választásokat, legitimnek nyilvánította az ellenzék által közzétett összevetéseket.
Más választási szakértők, akiknek a kormány megengedte, hogy szemtanúi legyenek a szavazásnak, azt mondták, hogy az ellenzék által az interneten közzétett közvélemény-kutatási jegyzőkönyvek az összes eredeti biztonsági elemet tartalmazzák.
Kanada, USA, EU szankciókat jelentett be
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter pénteken újabb szankciókat jelentett be venezuelai tisztviselőkkel szemben. Egy sajtóközlemény szerint a venezuelai kormány 14 jelenlegi és volt magas rangú tisztviselőjét veszik célba, „akik olyan tevékenységekben vettek részt, amelyek közvetlenül vagy közvetve támogatták az emberi jogok megsértését Venezuelában”.
A rendőrség őrizetbe vette Maduro ellenfelét egy nappal azelőtt tartott tüntetésen, hogy letette a harmadik hatéves mandátumot, annak ellenére, hogy hiteles bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy csütörtökön elvesztette a caracasi elnökválasztást. (Matias Delacroix/The Associated Press)
Ide tartozik a választásokat követő tiltakozások visszaszorítása.
„Maduro szemérmetlen tettei azt mutatják, hogy a demokráciát és a jogállamiságot nem lehet magától értetődőnek venni. Nem fogjuk eltűrni a demokratikus folyamat erózióját vagy a jogaik kifejezésére törekvő polgárok elnyomását” – mondta Joly sajtóközleményében.
„Kanada kiállt és továbbra is kiáll Venezuela népe mellett, és azon vágya mellett, hogy békés és demokratikus társadalomban éljenek.”
Kanada most összesen 131 venezuelai személy ellen vezetett be szankciókat.
Az Európai Unió emellett szankciókat vezetett be 15 magas rangú venezuelai tisztviselővel szemben, akik szerepet játszottak az ország 2024-es választásában, köztük a venezuelai legfelsőbb bíróság elnökét és alelnökét, a választási ügynökséget és másokat. A 27 tagú blokk szerint ezek a tisztviselők veszélybe sodorták a nemzet demokráciáját.
Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókat sújtott venezuelai tisztségviselőkkel szemben is, köztük a venezuelai állami olajtársaság elnökével, Maduro közlekedési miniszterével és az állami légitársasággal szemben.
Tiltakozások az utcákon
Csütörtökön, amikor Maduro-ellenes tüntetők százai vonultak a főváros, Caracas utcáira, María Corina Machado ellenzéki vezető segítői közölték, hogy a biztonsági erők rövid időre letartóztatták, és videófelvételre kényszerítették.
A népszerű volt képviselő, akinek a kormány megtiltotta, hogy induljon a posztért, több hónapos bujkálásból bújt elő, hogy csatlakozzon ahhoz a gyűléshez, hogy Maduro helyett González esküjét követelje.
Maduro ellenfelei a harmadik ciklusra való beiktatása előtti napon tiltakoztak csütörtökön Brazíliában, Brazíliában. (Eeraldo Peres/The Associated Press)
Machado beszédet mondott a tüntetésen, majd egy motorkerékpáron távozott biztonsági konvojjával. Machado sajtócsapata később a közösségi médiában bejelentette, hogy a biztonsági erők „erőszakosan elfogták” a konvojt. Segítői megerősítették az Associated Pressnek, hogy az ellenzéki keményvonalast őrizetbe vették.
Amerika és Európa vezetői elítélték a kormányt az ellenzéki hangok elnyomása miatt, és követelték a lány szabadon bocsátását. Donald Trump megválasztott amerikai elnök támogatását fejezte ki Machado és González mellett.
„Ezeket a szabadságharcosokat nem szabad bántani, és BIZTONSÁGOSAN KELL maradni és ÉLTENI!” – mondta Trump a Truth Social című műsorban.
Maduro hívei tagadták, hogy Machadot letartóztatták volna, mondván, hogy a kormány ellenfelei álhíreket terjesztenek, hogy nemzetközi válságot generáljanak.
Maria Corina Machado, az ellenzék bal oldalán sisakot viselő ellenzéki vezető egy motorkerékpár hátulján ül, miközben elhajtották, miután csütörtökön Caracasban a Maduro elleni tüntetésen megszólította az embereket. (Matias Delacroix/The Associated Press) Globális elítélés az eredmények miatt
A Maduro beiktatását megelõzõ búcsú tovább fokozta a választási csalással és brutális elnyomással kapcsolatos vádakat, hogy elhallgattassák a nézeteltéréseket. A kormánypárthoz hű választási hatóságok néhány órával a július 28-i szavazókör lezárása után Madurót hirdették ki a győztesnek, de a korábbi elnökválasztásokkal ellentétben nem közöltek részletes szavazatszámlálást.
Az átláthatóság hiánya miatti globális elítélés arra késztette Madurót, hogy felkérje az ország legfelsőbb bíróságát – amely szintén Venezuelai Egyesült Szocialista Pártjának szövetségeseivel van teli – a választási eredmények ellenőrzésére. A bíróság megerősítette Maduro győzelmét anélkül, hogy alapos bizonyítékokat szolgáltatott volna, és a szavazatszámlálás közzétételére ösztönözte a választási tanácsot.
NÉZD | Miért hirdette Maduro karácsonyt októberben?
Miért hirdetett karácsonyt a venezuelai Maduro októberben | Arról
Nicolás Maduro venezuelai elnök bejelentette, hogy október 1-jén kezdődik a nemzeti karácsonyi ünnepség. Andrew Chang szakértőkkel beszél, hogy elmesélje, hogyan kezdi Maduro az ünnepséget korán, amikor kormánya felszámolt a különvélemény ellen, a súlyos gazdasági körülmények és a politikai válságok közepette.
De sem a tanács, sem a kormánypárt nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy Maduro nyert volna, pedig a szavazóközpontok képviselői is jogosultak voltak minden szavazógépről összeszámláló lapokra.
Az eredmények körüli vita nemzetközi felháborodást és országos tiltakozást váltott ki. A kormány teljes erővel válaszolt, több mint 2000 tüntetőt letartóztatott, és arra biztatta a venezuelaiakat, hogy jelentsenek fel mindenkit, akiről azt gyanítják, hogy a kormánypárt ellenfele. A zavargások során több mint 20 ember vesztette életét, és sok tüntető arról számolt be, hogy őrizetben megkínozták őket.
A pénteki beiktatási ceremónián kívül Maduro támogatói rendkívül boldogok voltak. Egyikük a 18 éves Maricarmen Ruiz volt, aki nem tudta visszatartani a könnyeit.
„Nincsenek szavaim az érzelmeim kifejezésére, boldog vagyok” – mondta, megkönnyebbülését fejezve ki amiatt, hogy nem Gonzálezt „szabták ki” elnöknek.
González testvérét elrabolták
Nem világos, hány államfő vett részt Maduro eskütételén, amelynek a kormánypárt által irányított Nemzetgyűlés adott otthont. A kamerák a nicaraguai Daniel Ortegát és a kubai Miguel Diaz-Canelt mutatták, Maduro pedig üdvözölte a több mint 120 nemzet küldötteit.
Gustavo Petro kolumbiai elnök, Maduro közeli szövetségese kijelentette, hogy kihagyja az eseményt, hivatkozva egy másik, régi venezuelai ellenzéki tag és egy emberi jogi jogvédő letartóztatására.
Maduro legutóbbi, 2019-es beiktatásán részt vett Miguel Diaz-Canel kubai elnök és Evo Morales akkori bolíviai elnök. A 2018-as választásokat széles körben színleltnek tartották, miután kormánya megtiltotta a nagyobb ellenzéki pártok részvételét.
Az pedig továbbra sem világos, hogy González, aki szeptemberben indult száműzetésbe Spanyolországba, beváltja-e ígéretét, hogy péntekig visszatér Venezuelába.
A kormány tisztviselői többször is letartóztatással fenyegették Gonzálezt, ha venezuelai földre lép. Kedden González közölte, hogy vejét, Rafael Tudarest elrabolták Caracasban. González lánya, Mariana González de Tudares közleményében azt sugallta, hogy férje eltűnése mögött a kormány áll.
– Mikor vált bûnné az Edmundo González Urrutiával való rokonság? – mondta.
