A Szenátus visszatér Bakare lelkész észrevételeire, a sürgősségi szabályokkal kapcsolatban, Akpoti-uduaghan felfüggesztése

A Szenátus vezetése elutasította Tunde Bakare lelkész legutóbbi észrevételeit a Nemzetgyűlés szerepéről a Rivers államban a vészhelyzet nyilatkozatában és a Kogi központi szenátor, Natasha Akpoti-uduaghan felfüggesztésében.

A Naija News jelentése szerint a szenátus Bakare észrevételeit félrevezetőnek és „indokolatlan invektív” -nek írta le.

Vasárnap a Citadel Globális Közösségi Egyház felügyelője elítélte Akpoti-uduaghan szenátor felfüggesztését és a folyók vészhelyzetének ratifikálását Bola Tinubu elnök által.

Arra vádolta az ország vezetõit, hogy megkíséreltek Nigériát „maffia állammá” alakítani, és kritizálta a Szenátust azért, hogy szerepet játszik abban, amit „intézményi erkölcstelenségnek” nevez.

“A folyamatban lévő intézményi erkölcstelenség olimpiájának két fő versenyzője a végrehajtó és a jogalkotó” – mondta Bakare észrevételei során.

A kedden kiadott nyilatkozatában a Szenátus, a Média- és Közügyek Bizottságának elnöke révén, Yemi Adaramodu válaszolt Bakare nyilvános észrevételeire, hangsúlyozva, hogy míg a Szenátus tiszteletben tartotta a polgárok véleményének véleményét, nem maradhatott, ha az ilyen nyilatkozatok „átlépik a vonalat”.

Az Adaramodu által aláírt nyilatkozat Bakare megjegyzéseit „elsöprő általánosítások” és „megalázó kommentár” -nak nevezte, amely azzal fenyegetőzött, hogy rontja a demokratikus intézmények iránti bizalmat.

„A Nigériai Szövetségi Köztársaság 10. Nemzetgyűlés Szenátusának figyelmét felhívta Tunde Bakare lelkész nemrégiben tett nyilvános észrevételeire, amelyek magukban foglalják az általánosításokat és a Nemzetgyűlés intézményének célzó kommentárokat” – olvasható a nyilatkozatban.

Adaramodu elismerte Bakare lelkész korábbi hozzájárulását a nemzeti diskurzushoz, de megjegyezte, hogy legutóbbi kijelentései eltérnek a konstruktív kritikától, és amelyeket „megvetés és megalapozatlan állítások” jellemeznek.

„Bakare lelkész, a pap és a politikai hang önmagában, korábban hozzájárult a nemzeti diskurzushoz olyan módon, amely ösztönözte a gondolkodást és a vitát.

“Ugyanakkor legfrissebb kijelentései elmaradnak a retorika konstruktív kritikájától, sajnos megvetéssel és megalapozatlan állításokkal kötve” – mondta Adaramodu.

A szenátus szóvivője továbbá Bakare kritikáját „elfogult és politikai ökumenikus homilíliaként” írta le, és megkérdőjelezi a megjegyzései mögött meghúzódó politikai motívumokat.

Adaramodu rámutatott Bakare képzett ügyvédként és politikai alakjának hátterére is, hangsúlyozva, hogy a papnak tisztában kell lennie a nyilvános kommentárokat körülvevő alkotmányos korlátokkal, különösen a bíróságok előtti kérdésekben.

“Ezért tisztában van az alkotmányos határokkal, amelyek a nyilvános kommentárokat irányítják – különösen az olyan ügyekben, amelyek az aljzatban vannak” – mondta Adaramodu.

Azt is tisztázta, hogy a Szenátus tartózkodni fog a bíróságok előtti ügyekben, a jogállamiság és az igazságügyi függetlenség tekintetében.

A Szenátus arra is felhívta Bakare javaslatát, miszerint a Nemzetgyűlésnek nyíltan ki kell vitatnia a végrehajtót, és az ilyen kiállításokat „performatívnak” hívja.

Adaramodu hangsúlyozta, hogy a valódi jogalkotási felügyelet nem a versengés feszültségére, hanem az alapelvekre és az eredményvezérelt folyamatokra támaszkodik.

“Noha egyesek megkísérelhetik a Nemzetgyűlés és a kormányzati végrehajtó kar között a férfiasság jelölőjeként a férfiasság jelzőjeként történő felesleges, egymással szembeni dinamikát ábrázolni, tisztáznunk kell, hogy az ilyen feszültség, bár ez szórakoztathat, nem feltétlenül egyenlő a hatékony jogalkotási felügyelettel” – mondta.

A Szenátus elutasítja a harmadik távú napirend összehasonlítását

Adaramodu szintén elutasította Bakare összehasonlítását a „hírhedt harmadik távú menetrenddel”, amelyben kijelentette, hogy a 10. Nemzetgyűlésnek soha nem fordult a végrehajtó alkotmányellenes kéréssel.

Azt állította, hogy a szenátus cselekedetei összhangban álltak az alkotmányos mandátumával, és az intézményre vonatkozó személyi frusztráció vagy ideológiai különbségek alapján az intézményre való fellépés tisztességtelen és kontraproduktív volt.

“Az egész intézménynek a személyes csalódások, ideológiai különbségek vagy a lehetséges jövőbeli politikai összehangolások elhelyezkedése alapján való törekvés nemcsak tisztességtelen, hanem ellentmondásos a kollektív demokratikus utazásunkhoz is” – nyilatkozta Adaramodu.

Adaramodu bizalmát fejezte ki amiatt, hogy Bakare lelkész idővel elismeri a szenátus erőfeszítéseit, és elismeri a 10. Nemzetgyűlést a nigériaiak érdekében való cselekedetért. Sürgette a szenátus teljesítményének árnyaltabb áttekintését, különös tekintettel a jelenlegi idő kihívásaira.

“Biztosak vagyunk abban, hogy idővel a 10. Nemzetgyűlés teljesítményének árnyalt áttekintésével – az idő és a szezon szükségleteinek összefüggésében – Bakarare lelkész a jövőben valamikor elismerést adhat nekünk, hogy Nigéria népének a legjobban való cselekedete, az alkotmányos mandátumunkkal összhangban” – tette hozzá Adaramodu.