Izrael legfelsőbb tábornoka kedden lemondott a Hamász meglepetésszerű támadásával kapcsolatos biztonsági és hírszerzési hibákra hivatkozva, amelyek kiváltották a háborút a Gázai övezetben.
Eközben Izrael kedden nagy hadműveletet indított a megszállt ciszjordániai Dzsenin városában, amelyben a palesztin egészségügyi minisztérium szerint legalább hat ember meghalt és 35-en megsebesültek.
Herzi Halevi altábornagy a legrangosabb izraeli személyiség, aki lemondott a 2023. október 7-i biztonsági összeomlás miatt, amikor a Hamasz vezette fegyveresek ezrei hajtottak végre szárazföldi, tengeri és légi támadást Dél-Izraelben, átverve a hadsereg bázisait és a közeli közösségekben órákig.
A támadásban mintegy 1200 ember, főként civilek haltak meg, további 250 embert pedig elraboltak. Még mindig több mint 90 foglyot tartanak fogva Gázában, akiknek körülbelül egyharmada halott.
Izrael ezt követő katonai hadjárata több mint 47 000 palesztint ölt meg Gázában a helyi egészségügyi hatóságok szerint, akik szerint a halálesetek több mint felét nők és gyerekek teszik ki, de nem árulják el, hogy a halottak közül hányan voltak harcosok.
A palesztin Fadi Al-Saadi sír testvére, Abdel-Vahab holtteste mellett, akit egy izraeli rajtaütésben öltek meg kedden Jeninben, az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában. (Raneen Sawafta/Reuters)
Lemondásáról szóló levelében Halevi kijelentette, hogy az irányítása alatt álló katonaság „nem teljesítette Izrael Állam védelmére irányuló küldetését”. Halevi, aki 2023 januárjában kezdte meg a hároméves mandátumot, azt mondta, hogy lemondását március 6-án lép életbe.
Izrael korábban „jelentős és széles körű katonai műveletet” jelentett be a palesztin fegyveresek ellen Dzseninben. A városban az elmúlt években ismétlődő izraeli betörések és fegyveres harcok történtek, még mielőtt a Hamász 2023. október 7-i támadása kirobbantotta volna a gázai háborút.
A legutóbbi hadművelet alig néhány nap múlva történt a Hamász-szal fennálló törékeny gázai tűzszünet után, amely állítólag hat hétig tart, és 33 militáns által fogva tartott túszt engednek szabadon Izrael által bebörtönzött palesztinok százaiért cserébe. Három túszt és 90 foglyot engedtek szabadon vasárnap, amikor érvénybe lépett a tűzszünet.
Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban elfoglalta Ciszjordániát, Gázát és Kelet-Jeruzsálemet. A palesztinok független államot keresnek, amely mindhárom területet felöleli.
Növekszik az izraeli rajtaütések száma, támadások Ciszjordániában
A tűzszünet nem vonatkozik Ciszjordániára, ahol a háború kezdete óta megnövekedett az erőszak. Az izraeli csapatok szinte naponta hajtottak végre olyan razziákat, amelyek gyakran lövöldöznek.
Szintén megszaporodtak a zsidó szélsőségesek palesztinok elleni támadásai – köztük két palesztin faluban történt tombolás hétfő éjjel –, valamint az izraeliek elleni palesztin támadások száma.
A Hamász elítélte a dzsenini izraeli hadműveletet, és felszólította a megszállt ciszjordániai palesztinokat, hogy fokozzák saját támadásaikat.
Egy palesztin férfi tartja a Hamász zászlót az izraeli katonai börtön, Ofer közelében azon a napon, amikor Izrael palesztin foglyokat enged el a Hamász és Izrael közötti gázai tűzszüneti megállapodás részeként, az izraeli megszállt Ciszjordániában, Ramallah közelében. , vasárnap. (Ammar Awad/Reuters)
A kisebb és radikálisabb Iszlám Dzsihád fegyveres csoport is elítélte a hadműveletet, mondván, hogy az Izrael „nem tudta elérni céljait Gázában”. Ez egyben Benjámin Netanjahu miniszterelnök „kétségbeesett próbálkozása” volt kormánykoalíciójának megmentésére.
Netanjahut szélsőjobboldali szövetségesei bírálták a tűzszünet miatt, amely megkövetelte az izraeli csapatoknak, hogy visszavonuljanak Gáza lakott területeiről, és több száz palesztin fogoly szabadon bocsátását tervezi, köztük olyan fegyvereseket, akiket elítéltek az izraeliek elleni halálos támadásokban való részvételért.
A tűzszünet miatt a Hamasz már visszatért az utcákra, ami azt mutatja, hogy továbbra is szilárdan tartja ellenőrzése alatt a területet a 15 hónapos háború ellenére, amely palesztinok tízezrei életét vesztette, és széleskörű pusztítást okozott.
Egyik korábbi partnere, Itamar Ben-Gvir a tűzszünet hatályba lépésének napján kilépett a kormányból, ami meggyengítette a koalíciót, de továbbra is parlamenti többséget hagyott Netanjahunak.
Egy másik szélsőjobboldali vezető, Bezalel Smotrich pénzügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy ha Izrael nem folytatja a háborút, miután a tűzszünet első szakasza hat héten belül véget ér.
