Joe Biden amerikai elnök meg kívánja szüntetni Kubának a terrorizmust támogató államként való kijelölését – jelentette be kedden a Fehér Ház a katolikus egyház által a szigeten élő politikai foglyok kiszabadításáról szóló megállapodás részeként.
Az amerikai adminisztráció magas rangú tisztviselői, akik névtelenül megtekintették a bejelentést, azt mondták, hogy „sok tucat” politikai foglyot és másokat, akiket az Egyesült Államok jogtalanul fogva tartottak, a Biden-kormányzat végére, január 20-án délben szabadon engednek.
Az Egyesült Államok némileg enyhítené a Kubára nehezedő gazdasági nyomást, valamint egy 2017-ben Donald Trump akkori elnök által kiadott memorandumot, amely megerősíti Washington Kubával szembeni álláspontját.
Biden „tiszteletben tartja azt a bölcsességet és tanácsot, amelyet a világ számos vezetője, különösen Latin-Amerikában nyújtott neki, és akik arra ösztönözték, hogy tegye meg ezeket a lépéseket, hogy a kubai emberek emberi jogait hogyan mozdítsa elő a legjobban” – mondta a Fehér Ház. – mondta közleményében Karine Jean-Pierre államtitkár.
A kubai külügyminisztérium kedden közölte, hogy a kormány arról tájékoztatta Ferenc pápát, hogy szabadon enged 553 olyan személyt, akiket különböző bűncselekmények miatt ítéltek el. Közölték, hogy fokozatosan szabadulnak, ahogy a hatóságok elemzik a jogi és humanitárius lehetőségeket.
A minisztérium nem hozta összefüggésbe szabadon bocsátásukat az amerikai döntéssel, de kijelentette, hogy ez „a 2025-ös év hétköznapi jubileumának szellemében” történt, amelyet Ferenc pápa hirdetett.
A kubai hatóságok nem közölték, hogy ki van az 553 szabadon bocsátandó ember között.
Nem valószínű, hogy tartós lesz
A leköszönő elnök elhatározása valószínűleg már a jövő héten megfordul, miután Trump, a megválasztott elnök hivatalba lép, és Marco Rubio kijelölt amerikai külügyminiszter lesz az ország vezető diplomatája.
Rubio, akinek családja az 1950-es években, a Fidel Castrót hatalomra juttató kommunista forradalom előtt elhagyta Kubát, régóta a szigetország elleni szankciók híve volt. Rubio szerdán megjelenik az Egyesült Államok Szenátusának Külügyi Bizottsága előtt a megerősítő meghallgatásán, és várhatóan kitér kubai gyökereire is.
Trump Latin-Amerikában különmegbízottjának is kinevezte Mauricio Claver-Carone-t, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának egykori munkatársát, aki a Kuba elleni szankciók határozott támogatója volt.
Trump első kormányzásának utolsó napjaiban, 2021. január 11-én a Fehér Ház visszaállította a kijelölést, amelyet Kuba és az Egyesült Államok közeledésének időszakában, Barack Obama elnök második hivatali ideje alatt megfordítottak. Ennek során a Trump-adminisztráció többek között arra hivatkozott, hogy Kuba támogatja Nicolas Madurót venezuelai vezetőt, és nem hajlandó kiadni a kolumbiai lázadókat Kolumbiának, többek között a keresett amerikaiak folyamatos menedékezésére.
Biden-korszak szankciói
Körülbelül hat hónappal később a Biden-kormányzat új szankciókat vetett ki a sziget tisztviselőire és a nemzeti forradalmi rendőrségre, miután több száz kubait letartóztattak a havannai és más városokban zajló demonstrációk során, hogy tiltakozzanak a hiány, az áramszünet és a kormány politikája ellen. Az 1990-es évek óta ezek voltak az első ilyen jellegű tiltakozások.
Emberi jogi csoportok és aktivisták, köztük az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája, sürgették a Biden-kormányzatot a kijelölés visszavonására, hogy enyhítsék a kubaiak szenvedéseit, akik érzik Kuba gazdasági elszigeteltségének hatását.
Kubaiak sétálnak végig egy havannai utcán kedden. (Yamil Lage/AFP/Getty Images)
A kubai kormány elismerte a bejelentést, és háláját fejezte ki, bár „korlátozottnak” ítélte.
„Az Egyesült Államok által ma bejelentett döntés nagyon korlátozott módon helyreállítja a kegyetlen és igazságtalan politika egyes aspektusait” – áll a Külügyminisztérium sajtóközleményében.
„Nincs hiteles bizonyíték”
Az amerikai kormányzat magas rangú tisztviselői szerint a Biden-kormány megállapította, hogy „nincs hiteles bizonyíték” arra vonatkozóan, hogy Kuba jelenleg is részt vesz a nemzetközi terrorizmus támogatásában.
A kubai külügyminisztérium közölte, hogy a kormány tudatában van annak, hogy a hivatalba lépő amerikai kormány visszavonhatja a döntést, de továbbra is „készen áll arra, hogy tiszteletteljes kapcsolatot alakítson ki az országgal”.
Kilátás az Egyesült Államok havannai nagykövetségének homlokzatára. (Maylin Alonso/AFP/Getty Images)
Trump átmeneti csapatától, Rubiotól vagy hivatalától nem érkezett azonnali megjegyzés, de egyik republikánus kollégája a szenátus külügyi bizottságában, Ted Cruz texasi szenátor gyorsan elítélte a lépést.
„A mai döntés érdemben elfogadhatatlan” – mondta Cruz közleményében. „A kubai rezsim által előmozdított terrorizmus nem szűnt meg. Együtt fogok dolgozni Trump elnökkel és kollégáimmal, hogy azonnal visszafordítsák és korlátozzák a döntésből eredő károkat.”
Biden kedden kiadott nemzetbiztonsági memorandumában kijelentette, hogy Kuba az elmúlt hat hónapban semmilyen támogatást nem nyújtott a nemzetközi terrorizmusnak, és biztosította a kormányzatot, hogy a jövőben nem támogat terrorcselekményeket.
A lépés azután történt, hogy a kormány májusban eltávolította Kubát a külügyminisztérium azon országok listájáról, amelyek kevésbé tartják együttműködőnek az erőszakos csoportok ellen.
