Oroszország új rakétákat és drónokat indított szerdán Ukrajnára, a nyugati régiók gázinfrastruktúráját és más energialétesítményeit célozva a tél közepe felé közeledő legutóbbi csapás során az ország megzavart energiarendszerére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az orosz erők több mint 40 rakétát lőttek ki a reggeli támadás során, és több mint 70 drónt használtak az éjszaka folyamán. Az ukrán légvédelem legalább 30 rakétát lőtt le – mondta.
„Újabb hatalmas orosz támadás. A tél közepe van, és az oroszok célpontja változatlan: az energiainfrastruktúránk” – mondta Zelenszkij az X-en közzétett közösségi médiában.
„Céljaik között szerepelt olyan gáz- és energialétesítmény, amely fenntartja embereink normális életét.”
A fővárost, Kijevet is támadás érte, ahol több száz lakos keresett menedéket városszerte a földalatti metróállomásokon, jógaszőnyegeken aludtak, és összecsukott székeken ültek kedvenceikkel.
Ukrajna nyugat-lvivi régiójának kormányzója közölte, hogy a Drohobics és a Sztrij körzetekben két energetikai létesítmény megsérült. A szomszédos Ivano-Frankivszkban a kormányzó azt mondta, hogy a légvédelem kivédi a létesítmények elleni orosz támadásokat.
Mindketten azt mondták, nem történt személyi sérülés.
Ukrajna légvédelmi segítségért kéri szövetségeseit
Az ukránok főként otthonok fűtésére és főzéshez használják a földgázt. Az ország a nyári hónapokban tárolt gázt téli felhasználásra használja fel, amikor a napi termelés nem fedezi a fogyasztást.
Ukrajna földalatti gáztárolói az ország nyugati részén találhatók, így a Sztrij térségében is. Szerepük megnőtt, mióta Kijev megtagadta az Oroszországgal kötött gáztranzit-megállapodás meghosszabbítását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán találkozott Varsóban. (Aleksandra Szmigiel/Reuters)
Oroszország 2024 márciusa óta fokozta az ukrán energiaszektor és más energiainfrastruktúra bombázásait, kiütötte a rendelkezésre álló termelőkapacitás felét, és hosszú, folyamatos áramszüneteket kényszerített ki az egész országban.
Az ukrán városok, vállalkozások és lakosok siettek új termelőkapacitások telepítésére, beleértve a napelemeket, akkumulátorokat, generátorokat és egyéb berendezéseket, hogy növeljék energiafüggetlenségüket és túléljék a kritikus hideg hónapokat.
Zelenszkij szerdán a szomszédos Lengyelországba látogató megismételte Kijev nyugati szövetségeseihez intézett kérését, hogy erősítsék meg Ukrajna légvédelmét.
„Megbeszéltük a légvédelmi rendszerek és rakéták gyártására vonatkozó engedélyeket is, amelyek az egyik hatékony biztonsági garanciát jelenthetik Ukrajna számára. Ez reális és szükséges is a megvalósításhoz.”
Trump tanácsadói nem számítanak a háború gyors befejezésére
Joe Biden kormányzásának utolsó napjait az ukrajnai dossziéval kapcsolatos felfutás jellemezte. Az Egyesült Államok a múlt héten újabb 500 millió dolláros katonai segélyt jelentett be, beleértve a fegyvereket és a légvédelmi rendszereket.
A fegyvereket az elnöki lehívási hatóság finanszírozza, ami azt jelenti, hogy közvetlenül az Egyesült Államok készleteiből szerezhetők be.
Washington korábban több mint 63,5 milliárd dollárnyi biztonsági támogatást ajánlott fel Ukrajnának az orosz invázió óta.
NÉZD MEG! A Biden csapata új segélyt jelent be a következő adminisztráció bizonytalansága előtt:
Az Egyesült Államok közel 6 milliárd dolláros katonai, költségvetési segélyt jelent be Ukrajnának
Joe Biden amerikai elnök közel 6 milliárd dolláros katonai és költségvetési kiegészítő támogatást jelentett be Ukrajnának, ebből mintegy 2,5 milliárd dollár biztonsági támogatást nyújtott a háború sújtotta országnak. Mivel Biden mandátuma néhány héten belül lejár, a 82 éves férfi hivatali utolsó napjait arra használja fel, hogy fokozza Kijevnek nyújtott segélyeket, mielőtt Donald Trump megválasztott elnök átveszi a hatalmat.
Donald Trump megválasztott elnök tanácsadói most elismerik, hogy az ukrajnai háború megoldása hónapokig vagy még tovább tart, ami éles valóságellenőrzést jelent legnagyobb külpolitikai ígéretében, hogy a Fehér Házban töltött első napján békemegállapodást köt.
Trump két munkatársa, akik az ukrajnai háborúról tárgyaltak a megválasztott elnökkel, azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a konfliktus megoldásának több hónapos ütemtervét vizsgálják, és az 1. napi ígéreteket a kampány dühöngésének és a megbecsülés hiányának kombinációjaként jellemezték. a konfliktus megoldhatatlansága és az új adminisztráció felállításához szükséges idő.
Oroszország vegyes jelzéseket is küldött egy lehetséges békemegállapodás kapcsán, üdvözli a közvetlen tárgyalásokat Trumppal, miközben a tanácsadói által megfogalmazott elképzelések egy részét teljesíthetetlennek minősítette.
Oroszország az elmúlt hónapokban jelentős harctéri eredményeket ért el. Míg ezek a nyereségek óriási költségekkel jártak az emberek és az eszközök tekintetében, sok elemző azzal érvel, hogy Vlagyimir Putyin elnököt arra ösztönzi, hogy lassítsa a megállapodást, miközben megpróbálja megszerezni az ukrán területek feletti ellenőrzését.
John Herbst, az Egyesült Államok volt ukrajnai nagykövete, aki jelenleg az Atlantic Council agytrösztjében dolgozik Washingtonban, Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövetének a hónap elején tett megjegyzéseire mutatott rá, akik szerint a Trump tanácsadói által előterjesztett béketervek a következők: semmi érdekes.”
Az Egyesült Államok a múlt héten bemutatta eddigi legszélesebb körű szankciócsomagját is, amely Oroszország olaj- és gázbevételeit célozza.
Eközben a Reuters kedden arról számolt be, hogy az Európai Bizottság az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szembeni 16. szankciócsomagjában az orosz elsődleges alumínium behozatalának betiltását kívánja javasolni.
