Mivel Izraelnek többszörös és potenciálisan eszkalálódó válsággal kell szembenéznie határain, Donald Trump szombaton újat robbantott ki azzal a megjegyzéssel, hogy a gázai palesztin lakosságot véglegesen más országokba telepíti át.
Gázát „rombolóhelynek” nevezve az amerikai elnök azt mondta, felvetette a kérdést Jordánia királyával, és azt javasolta, hogy az arab országok fogadjanak be és építsenek lakásokat a palesztinoknak, hogy „talán békében élhessenek a változás érdekében”.
„Csak kitisztítjuk az egészet” – mondta Trump újságíróknak az Air Force One műsorában.
Nem volt világos, hogy szavai az Egyesült Államok politikájának tényleges változását jelzik, vagy csak töprengést. Mindazonáltal a megjegyzés a Közel-Kelet vasárnapja körül zúgott.
Az Iszlám Dzsihád – azon militáns csoportok egyike, amely részt vett a 2023. október 7-i támadásokban, amelyekben több mint 1200 ember halt meg, és amely még mindig izraeli túszokat tart Gázában – közleményt adott ki, amelyben „a lehető leghatározottabban elítéli a népünk deportálása… a földjükön kívülre.”
A csoport szerint Trump megjegyzései „szélsőséges cionista menetrendet” és a palesztin identitás tagadását tükrözik.
A drónon látható palesztinok arra várnak, hogy visszatérhessenek otthonaikba Gáza északi részén, miután a háború alatt Izrael és a Hamász közötti tűzszünet közepette délre költöztették őket a Gázai övezet középső részén vasárnap. (Reuters)
A Hamász egyik magas rangú tisztviselője szintén teljesen elvetette az elképzelést.
„A gázai nép halált szenvedett el, hogy elkerülje hazájuk elhagyását, és más okból sem hagyják el” – mondta Sami Abu Zuhri.
Valójában a Trump megjegyzéseire adott néhány pozitív reakció közül az izraeli szélsőséges telepesek vezetői érkeztek, akik a palesztinok Gázából és a megszállt Ciszjordániából való eltávolítását tették legfőbb politikai céljukká.
Az izraeli Vallási Cionizmus Párt vezetője, Bezalel Smotrich, aki egyben az ország pénzügyminisztere is, Trump javaslatát „kitűnő ötletnek” nevezte.
Gáza romokban hever 15 hónapos háború után
Emberi jogi csoportok, mint például az Amnesty International, többször is vádolták Izraelt etnikai tisztogatással azáltal, hogy szándékosan megpróbálták elpusztítani a palesztin társadalmat egy vad, 15 hónapos gázai bombahadjárattal válaszul a Hamasz október 7-i támadására.
Azóta több mint 47 000 palesztint öltek meg Gázában az ottani egészségügyi hatóságok szerint. Az ENSZ szerint Gázában az épületek több mint kétharmada megsemmisült vagy megsérült.
Az izraeli vezetők, valamint az Egyesült Államok republikánus és demokrata pártjának politikusai elutasították a népirtás vádját.
A Trudeau-kormány azt is közölte, hogy nem ért egyet a Dél-Afrika által a Nemzetközi Bíróságon felhozott érvekkel, miszerint Izrael népirtást követ el Gázában.
Egy palesztin nő intéssel köszönti a Hamász fegyvereseit azon a napon, amikor elengednek négy izraeli női katonát, akiket a 2023. október 7-i halálos támadás óta fogva tartottak Gázában a tűzszünet, valamint a Hamász és a Hamász és a Hamasz között kötött túsz-fogolycsere megállapodás részeként. Izrael szombaton Gázában. (Dawoud Abu Alkas/Reuters) „Nincs olyan palesztin… aki elfogadhatná a megállapodását”
Annak ellenére, hogy a hónap elején beleegyezett a háromfázisú tűzszünetbe, beleértve a túszok és foglyok cseréjét is, Izrael kormánya nem hajlandó megfogalmazni elképzeléseit a háború utáni Gázáról, és megtagadta, hogy szerinte hogyan kellene kormányozni a területet.
NÉZD | 4 túszt cseréltek szombaton 200 palesztin fogolyra:
Érzelmi találkozások, amikor 4 izraeli túszt 200 palesztin fogolyra cseréltek
A Hamász szombaton kiszabadított négy női izraeli katonát 200 palesztin fogolyért cserébe a hetes gázai fegyverszünet második cseréje során. Az izraeli hadsereg által közzétett videón az látható, ahogy a nők szorosan ölelkeznek szüleikkel, mosolyogva és könnyezve, miközben a palesztin zászlókat lengető ujjongó tömeg üdvözölte néhány felszabadult palesztint az Izrael által megszállt Ciszjordániában.
Az arab nemzetek – különösen Jordánia és Egyiptom, amelyek régóta kötöttek békeszerződést Izraellel – hosszú ideje erősen destabilizálónak és politikailag elfogadhatatlannak tartják azt a kilátást, hogy a nyugati országok vagy Izrael arra kényszeríti őket, hogy befogadjanak palesztinokat Gázából.
Az ENSZ Segély- és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) már több mint 2,3 millió palesztint tart számon Jordániában.
„Tudomásom szerint nincs olyan palesztin, aki elfogadná a megállapodását” – mondta Yohanan Tzoreff, az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója Tel-Avivban.
Az izraeli Tzoreff több mint 30 évvel ezelőtt részt vett az Oslói Megállapodás végrehajtásában, és szorosan együttműködött Jitzat Rabin meggyilkolt izraeli miniszterelnökkel a békefolyamatban, gyakran arab fordítójaként.
Khan Younisban élő palesztinok tömegei indulnak észak felé a terület északi részén található otthonaik felé. Izrael visszatartja a visszatérést, mert szerinte a Hamász megsértette a tűzszüneti megállapodást. (Mohamed el-Saife/CBC News)
„A menekültek létrehozásának ötlete, az emberek egyik területről a másikra való áthelyezésének ötlete az arab történelem, és különösen a palesztin történelem egyik bonyolult kérdése” – mondta Tzoreff a CBC Newsnak.
„Ha (Trump) nyilvánosan beszél róla, és kijelent valamit, akkor a Közel-Kelet összes arab népét abba a helyzetbe hozod, hogy mindent megtesznek azért, hogy ne fogadják el az elképzelésedet.”
A palesztinok elhatározták, hogy újra kezdik
A hétvégén megtörtént az izraeli túszok és palesztin foglyok második cseréje, az izraeli védelmi erők négy női katonája visszatért Izraelbe, és 200 palesztint engedtek ki a börtönből.
A tűzszünet hatályba lépése óta eltelt napokban olyan hihetetlen jelenetek is voltak, amikor palesztinok megpróbáltak visszatérni lerombolt gázai negyedeikbe, és elhatározták, hogy elölről kezdik, és nem elhagyják a területet.
Tel-Avivban nagy tömeg nézte nagy képernyőkön, amint a Hamasz négy női túszt adott át 470 napos fogságban, ami a tűzszüneti megállapodás egyik legfontosabb rendelkezése. (Stephanie Jenzer/CBC)
Vasárnap több tízezer ember sorakozott fel az izraeli ellenőrző pontok és útlezárások mögött, az Izrael által Netzarim folyosónak nevezett folyosó mellett, és megpróbáltak visszatérni Gáza északi városaiba és negyedeibe.
A tűzszünet értelmében civilek százezreit kellett volna hazaengedni szombaton, de Izrael azzal vádolta a Hamászt, hogy az egyezség egyes részeit meghódította, és válaszul megakadályozta, hogy az emberek visszatérjenek északra.
A várakozók körében a válasz Trump elmozdulási javaslatára általánosan negatív volt.
„Ez a mi országunk, a mi földünk és őseink földje” – mondta a 60 éves Sayyah Al-Siqali a CBC News videósának. – Nem válaszolunk amerikai elnöknek.
Sayyah al Siqali azon ezrek közé tartozik, akik megpróbálnak visszatérni észak-gázai otthonába. (Mohamed el Saife/CBC)
„(Trump) nem tudja kiszorítani és rákényszeríteni a bevándorlást az emberekre a saját földjéről” – mondta az 58 éves Samir Al-Sultan.
„Vagy mindannyian mártírhalált halunk, vagy visszatérünk városainkba – városainkat elhagyni, országunkat elhagyni lehetetlen.”
Izrael szomszédai régóta aggódnak amiatt, hogy kormánya újabb palesztinok kitelepítését indítja el.
Izrael 1948-as megalakulása előtt, alatt és után több mint 700 000 ember menekült el, vagy űzték el otthonából az arabok által Nakbának nevezett katasztrófát.
A Shilo izraeli telep képe a palesztin Turmus Ayya város közelében, Ramallah közelében, az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában, 2024. november 9. Az izraeli telepesek mozgalma a palesztinok kitelepítését a megszállt Ciszjordániából a fő politikai célkitűzésévé tette. (Mohammed Torokman/Reuters)
Később palesztinok százezrei kényszerültek menekülni az 1967-es háború után, amikor Izrael elfoglalta a Jordán folyótól nyugatra eső területet, és elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet.
A kitelepítettek közül sokan Gázában, valamint a megszállt Ciszjordániában lévő menekülttáborokban kötöttek ki.
Az, hogy leszármazottaik valaha is visszatérhetnek-e ősi otthonaikba Izraelben, a béketárgyalók egyik legkomolyabb kérdése volt.
„Nem tudom, kik (Trump) tanácsadói, és kivel beszél… de úgy gondolják, hogy újra kell gondolniuk” – mondta Tzoreff, a tel-avivi elemző.
Míg az előző Biden-kormányzatot erősen bírálták, amiért nem használta be a Netanjahu-kormányra gyakorolt befolyását a tűzszünet mielőbbi megkötésére, elutasította a tömeges kitelepítést, mint az izraeli-palesztin válság megoldását célzó politikát.
Egyik utolsó nyilvános rendezvényén Antony Blinken volt külügyminiszter megismételte, hogy Izrael „igazi biztonsága” csak egy palesztin állam elismerésével érhető el.
Az új amerikai kormányzat változást jelezhet a politikában
Trump elnökként töltött rövid ideje alatt nem tett ilyen nyilatkozatokat, de az Egyesült Államok izraeli nagykövetévé választotta azt sugallja, hogy az új kormányzat felhagyhat a kétállami megoldással, mint az Egyesült Államok preferált politikájával.
Mike Huckabee volt arkansasi kormányzó, aki lelkes Izrael-támogató, azt mondta, hogy nincs olyan, hogy palesztin, és hogy a koncepciót „politikai eszközként használják arra, hogy megpróbáljanak földet elszakítani Izraeltől”.
Huckabee azt is mondta, ha a palesztinok számára államot akarnak létrehozni, akkor azt Izrael arab szomszédjainak földjéből kell faragni – nem magából Izraelből.
Trump dicséretben részesült a Gázában túszul ejtett izraeliek családjaitól, amiért befolyását felhasználva rákényszerítették Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és a Hamászt a jelenlegi enyhe tűzszünetre.
A palesztinok Gázából való kiutasítása, erőszakos eltávolítása vagy más módon való kiirtása azonban olyan gondolatot képvisel, amely többször is több konfliktushoz vezetett, nem pedig kevesebbhez.
Nem világos, hogy Trump meddig tervezi ezt elérni.
