Ukrajna kedden indította el a legnagyobb dróntámadást az orosz főváros ellen, legalább 91 drónot Moszkvát célozva, legalább egy embert megölve, tüzeket szikrázva, repülőterek bezárásával és tucatnyi repülésre kényszerítve – mondta az orosz tisztviselők.
Összesen 337 ukrán drónot leereszkedtek Oroszország felett, köztük 91 a moszkvai régió felett és 126 a Kursk régió felett, ahol az ukrán erők visszahúzódtak – mondta a Védelmi Minisztérium.
A hatalmas hajnali dróntámadás megszűnt, amikor az ukrán tisztviselők egy csapata felkészül arra, hogy találkozzon egy Szaúd-Arábiában egy amerikai csapattal, hogy indokot keressen a hároméves háború esetleges békeszárulásainak, és mivel az orosz erők megpróbálják körülvázni az ukrán katonák ezreit a Kursk nyugati orosz régiójában.
A csúcsforgalom felépítésével, a Moszkva polgármestere, Szergej Sobyanin azt mondta, hogy a légi védekezés továbbra is visszatartotta a város elleni támadásokat, amelyek a környező régióval együtt legalább 21 millió lakossággal rendelkeznek, és Európa egyik legnagyobb nagyvárosi területe.
„Az ellenséges UAV -k (pilóta nélküli légi járművek) legeredményesebb támadása Moszkvában visszatartották” – mondta Sobyanin a Telegram üzenetében.
A helyi hatóságok szerint az Ukrajna dróntámadása során megsérült egy lakás, az Oroszország-Ukrajna konfliktus során, a moszkvai régióban, Ramenskoye-ban, a kedden kiadott képen látható. (A moszkvai régió kormányzója, Andrei Vorobyov távirat/átadás útján a Reuters -en keresztül)
Andrei Vorobyov, a moszkvai régió kormányzója elmondta, hogy legalább két embert öltek meg, és három megsebesült, és egy képet készített egy roncsos lakásról, amelynek ablakai kirobbantak.
Vorobyov elmondta, hogy néhány lakos kénytelen volt egy többszintes épület evakuálására a moszkvai régió Ramenskoye kerületében, kb. 50 km-re (31 mérföld) délkeletre a Kremltől.
Nem volt jele a pániknak Moszkvában, az ingázók Moszkva központjában normál módon dolgoztak.
Oroszország repülési őrzője szerint a járatokat a Moszkva mind a négy repülőterén felfüggesztették a támadások utáni légbiztonság biztosítása érdekében. Két másik repülőteret, a Yaroslavl és a Nizhny Novgorod régiókban, mindkettő Moszkvától keletre, szintén bezárták.
Noha Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy békét akar biztosítani Ukrajnában, a háború felmelegszik a csatatéren egy nagy orosz tavaszi támadással Kurskban, és egy sor ukrán dróntámadást, amely mélyen Oroszországba kerül.
Oroszország számtalan elektronikus „esernyőt” fejlesztett ki Moszkva felett és a kulcsfontosságú installációk felett, további fejlett belső rétegekkel a stratégiai épületek felett, és egy komplex légitámogatási háló, hogy a drónok leeresztésére kerüljön, mielőtt a főváros szívében eljutnának a Kremlhez.
Kijev, aki maga az orosz erők ismételt tömeges drón sztrájkjainak célja megpróbált visszatérni a szélesebb keleti szomszédja ellen, ismételt drón sztrájkokkal az olajfinomítók, a repülőtér és még az orosz stratégiai korai figyelmeztető radarállomások ellen is.
ÓRA | Az ukrán katonák, a tervezők további csúcstechnikai támadási drónok fejlesztéséről beszélnek:
Ukrajna elősegíti a csúcstechnikai támadási drónoknak az orosz, észak-koreai csapatok előrehaladását
Ukrajna a háborús drónprogram nagy részét titokban tartotta. A CBC külföldi tudósítója, Briar Stewart beszélt az ukrán katonákkal és a dróntervezőkkel a csúcstechnológiai támadási drónok fejlesztéséről. A lehetséges békés tárgyalások kilátása mindkét harcos oldalt arra készteti, hogy megpróbálja javítani a csatatéri pozícióikat, így erősebb helyzetben vannak a tárgyalásokhoz.
A háború, amely a második világháború óta a legnagyobb Európában, az első világháborús stílusú kopás és tüzérségi hadviselés csiszolását a drónok fő innovációjával kombinálta.
Moszkva és Kijiv mindkettő új drónok vásárlását és fejlesztését próbálta innovatív módon telepíteni, és új módszereket keresni azok elpusztítására – a mezőgazdasági termelők puskáinak használatától a fejlett elektronikus zavaró rendszerekig.
Mindkét fél olcsó kereskedelmi drónokat halálos fegyverekké változtatta, miközben felgyorsította saját produkcióját.
Mindkét oldalon lévő katonák a drónok zsigeri félelméről számoltak be – és mindkét fél a propagandájukban makabre videofelvételeket használt a halálos dróncsapásokról, míg a katonák WC -kben fújnak, vagy az égő járművekből futottak.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, aki megpróbálta Moszkvát szigetelni a háború szigorúitól, az ukrán drón támadásokat hívta, amelyek a polgári infrastruktúrát célozzák meg, például az atomerőműveket „terrorizmusnak”, és megígérte a választ.
Moszkva, a Far Oroszország leggazdagabb városa, a háború alatt fellendült, amelyet a hidegháború óta a legnagyobb védelmi kiadások vettek fel.
