Az Egyesült Királyság bankszektora arra figyelmeztetett, hogy a kormány a juttatási csalások visszaszorítására irányuló tervei miatt a bankok megsérthetik a fogyasztóvédelmi törvényeket.
A szerdán nyilvánosságra hozott új törvény lehetővé tenné, hogy a Munkaügyi és Nyugdíjügyi Minisztérium (DWP) bírósági végzés nélkül kérjen vissza pénzt a számlákról.
A miniszterek azzal érvelnek, hogy ez felgyorsítja az adósságbehajtási folyamatot, és hozzájárul a segélyekkel kapcsolatos csalások szélesebb körű visszaszorításához.
A UK Finance, a brit bankokat képviselő legnagyobb üzleti csoport azonban azt mondta a BBC-nek, hogy a tervek alááshatják a bankok saját erőfeszítéseit a sérülékeny számlatulajdonosok védelmére.
A kormány szerdai bejelentése a DWP tisztségviselőinek több éves munkájának a csúcspontja, hogy miként vonják be szorosabban a bankokat a segélycsalás elleni küzdelembe.
Az előző konzervatív kormány által kidolgozott hasonló tervek a tavaly júliusi általános választások előtt nem jutottak be a parlamentbe.
A bankszektor állítólag több mint egy éve csendesen lobbizott a tervek ellen, de ez az első alkalom, hogy nyilvánosan hangot adtak aggályaiknak.
A beavatkozás fejfájást okozhat a minisztereknek, akik hónapokig udvaroltak a városnak, hogy a gazdasági növekedés fellendítését célzó terveik mellé álljanak.
Jelenleg a DWP magán a jóléti rendszeren keresztül behajthatja a segélytartozást a jelenlegi igénylőktől, miközben a PAYE rendszeren keresztül is levonhat pénzt azoktól az igénylőktől, akik alkalmazottak.
Azzal érvel, hogy a kérelmezők bankszámláiról közvetlenül behajtható pénz segítene visszakövetelni a pénzeszközöket azoktól, akik már nem részesülnek ellátásban, vagy akik önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak, és enyhítené a bírósági rendszerre nehezedő nyomást.
Az új jogszabály értelmében a DWP arra kényszeríthetné a bankokat, hogy „közvetlen levonási végzésekkel” utalják át a segélytartozást. A bankok az igénylőtől díjat számíthatnak fel adminisztrációs költségeik fedezésére.
A minisztérium köteles lenne először megvizsgálni az igénylő három hónapnyi bankszámlakivonatát, és mérlegelnie kell, hogy a levonás azt jelentené-e, hogy „nehézséget szenvedne az alapvető megélhetési költségek fedezése során”.
Daniel Cichocki, a UK Finance gazdasági bűnözéssel és politikai stratégiával foglalkozó igazgatója azonban azt mondta, hogy a terveket tovább kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy „ne jelentsenek kockázatot a kiszolgáltatott ügyfelek számára, és ne ütközzenek a meglévő szabályozási és jogi kötelezettségekkel”.
Cichocki úr kijelentette, hogy egyetért a csalás utáni követés elvével, de felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan ellenőrzéseket, amelyek “eleve megelőzik a csalások és hibák bejutását az ellátási rendszerbe”.
A UK Finance, amely a nagy lakossági bankok túlnyomó többségét a tagjai közé sorolja, rámutatott a Financial Conduct Authority (FCA) fogyasztói kötelezettségére, mint olyan területre, amely véleménye szerint ellentétes lehet a kormány terveivel.
A 2023-ban bevezetett vám magasabb fogyasztóvédelmi előírásokat támasztott, és konkrét kötelezettséget rótt a bankokra a pénzügyi helyzetükből adódóan kiszolgáltatott ügyfelek védelmére.
A szabályokat megszegő bankot az FCA vagy a pénzügyi ombudsman büntetheti.
A bankszektor aggodalmát fejezi ki azokkal az új intézkedésekkel kapcsolatban is, amelyek arra kényszerítik őket, hogy átadják az igénylők számlainformációit, ha a jelek szerint helytelenül fizették ki az ellátást.
Ez tartalmazhatja a számlatulajdonos nevét, születési idejét és számlaszámát, bár a tranzakciós információk nem szerepelnek.
Az osztály jelenleg csak olyan pénzügyi tájékoztatást kérhet, ahol alapos csalás gyanúja, és csak egyedi esetekben.
Azzal érvel, hogy a banki információkhoz való nagyobb tömeges hozzáférés lehetővé teszi a potenciális csalási esetek felderítését, amelyek egyébként nem lennének felderítve, és végül évi 500 millió GBP-t takaríthat meg az adófizető számára, miután a rendszert teljesen kiépítik.
A legfrissebb éves adatok szerint a csalás miatti túlfizetések tavaly 7,4 milliárd fontot tettek ki, ami az összes jóléti kiadás 2,8%-a.
További 1,6 milliárd GBP (0,6%) volt túlfizetve az igénylők nem szándékos hibái miatt, míg 0,8 milliárd GBP (0,3%) a DWP hibái miatt.
A DWP azt állítja, hogy kezdetben csak azokat a számlákat kell megjelölni, amelyek tartós külföldi tevékenységet mutatnak, vagy több mint 16 000 GBP-t birtokolnak, ami az univerzális hitel igénylésének szokásos megtakarítási határa.
Az új rendszert kezdetben „korlátozott számú” bank és lakástakarék-társaság fogja kipróbálni, majd fokozatosan bevezetik a 2029-es teljes bevezetés előtt.
De még mindig nem világos, hogy pontosan mikor adják át valakinek az adatait – a kormány pedig jelezte, hogy szeretné, ha a bankok együttműködnének velük egy “teljesen automatizált” rendszer létrehozásában.
Liz Kendall munka- és nyugdíjügyi miniszter elmondta, hogy az új jogosítványok “új és fontos biztosítékokat” tartalmaznak majd, beleértve azt a követelményt, hogy a jogkör használatát egy független testületnek évente felül kell vizsgálnia.
