PA Media
Sir Keir Starmer miniszterelnök a múlt hónapban találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel
A kínai nagykövetség felszólította az Egyesült Királyságot, hogy „hagyja abba a bajok keltését”, miután kitiltották az országból egy üzletembert, akit azzal vádolnak, hogy Kína kémje volt.
A jogsértő magatartást tagadó Yang Tengboról és Andrew herceghez fűződő kapcsolatairól szóló leleplezések újabb felhívásokat váltottak ki az Egyesült Királysággal szemben, hogy Kína nemzetbiztonsági fenyegetést jelentsen.
A kérdés dilemmát jelent a kormány számára, amely azt reméli, hogy megerősíti kapcsolatait Kínával, hogy elősegítse a gazdasági növekedés fellendítését és az olyan közös problémák kezelését, mint az éghajlatváltozás.
Hétfőn az alsóházban számos magas rangú konzervatív sürgette az Egyesült Királyság titkos kínai befolyással szembeni védelmét.
A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy jövő nyáron bevezeti a külföldi befolyások nyilvántartásba vételi rendszerét, miután az előző konzervatív kormány ezt törvénybe iktatta.
Az idegen hatalom érdekében tevékenykedő személyektől és szervezetektől megkövetelné, hogy minden politikai lobbitevékenységet bejelentsenek.
A rendszer kétszintű lesz, a „bővített szintben” meghatározott országokban a tevékenységek szélesebb körét kell regisztrálniuk, „ahol ez az Egyesült Királyság biztonsági érdekeinek védelme érdekében szükséges”.
Ám végrehajtása elhúzódott, az intézkedések most, jövő nyártól lépnek életbe.
A konzervatív, korábbi belügyminiszter, Suella Braverman azt állította, hogy a rendszer „kezdésre kész” volt a júliusi általános választások idején, és több tory parlamenti képviselő között is szerepelt, akik Kínát a megemelt körbe szorgalmazták.
Eközben Tom Tugendhat volt biztonsági miniszter azt mondta, hogy az MI5 azt tanácsolta, hogy a rendszer „nem éri meg”, ha Kína nem tartozik a megnövelt szintre.
Sir Iain Duncan Smith volt tory-vezér, akit, mint a Tugendhatot, Kína szankcionálta, és az ország egyik leghangosabb kritikusa, azt mondta, hogy „nem szabad tovább halogatni” a rendszer végrehajtását.
Azt mondta, Yang úr nem egy „magányos farkas”, hanem egyike azoknak a több ezer embernek, akik behatoltak az Egyesült Királyság intézményeibe.
Amikor a párt kormányon volt, a konzervatívok megosztottak voltak abban, hogy Kínát biztonsági fenyegetésnek kell-e minősíteni.
A külföldi befolyások regisztrációs rendszerének bevezetésére vonatkozó hatáskör a 2023 júliusában elfogadott törvények részét képezte, de ezt az egy évvel későbbi általános választásokig nem vezették be.
Dan Jarvis biztonsági miniszter hétfői beszédében kitartott amellett, hogy a rendszer még nem készült el a Munkáspárt hivatalba lépésekor, és a kormány most azt tervezi, hogy a szabályozást az új évben, még a nyári indulás előtt bevezeti a parlamentben.
Azt azonban nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Kína szerepel-e a megerősített szinten, csak annyit mondott, hogy a döntések „robusztus biztonsági és hírszerzési elemzésen” alapulnának.
Ellátva
Yang Tengbo, aki tagadja, hogy kém, szoros kapcsolatot ápolt András herceggel
Valószínűleg egy ilyen lépés Kínából visszhangot váltana ki egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kormánya stabilabb kapcsolatra törekszik.
A múlt hónapban Sir Keir Starmer Hszi Csin-ping elnökkel találkozott a rio de Janeirói G20-csúcs peremén – 2018 óta ez az első alkalom, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke személyesen találkozott a kínai vezetővel.
Rachel Reeves kancellár jövőre is Pekingbe látogat, hogy kínai kollégájával tárgyaljon a gazdasági együttműködésről.
Ez a két ország közötti feszült időszak után jött létre, és olyan feszültségek alakultak ki, mint a kínai ujgur kisebbségi csoporttal való bánásmód Hszincsiangban és a hongkongi demokráciapárti aktivisták.
Sir Keir hétfőn kijelentette, hogy „aggodalommal tölti el” a Kína jelentette kihívás, de megismételte a kormány álláspontját, miszerint szükség van az együttműködésre olyan kérdésekben, mint a kereskedelem, az éghajlatváltozás és az emberi jogok.
Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb kereskedelmi partnereként a Kínával fennálló kapcsolatok bármilyen megromlása hatással lehet a kormány azon céljára, hogy fellendítse a hazai gazdasági növekedést.
A bankok, köztük az HSBC és a Standard Chartered, állítólag privátban aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lehet Kína bevonása a magasabb szintre.
A Bloomberg szerint a vezetők attól tartanak, hogy ez akadályozhatja az üzletet, és negatív nyilvánosságot válthat ki, ha tevékenységük bejelentésére kényszerülnek.
Kína határozottan tagadta a kémkedésre vonatkozó állításokat, és megvádolt néhány parlamenti képviselőt azzal, hogy megpróbálják „bekenni” az országot.
De kedden az Egyesült Királyság bírái újabb ítéletet hoztak egy állítólagos kínai ügynök, Christine Lee ügyében, megerősítve az MI5 azon döntését, amely figyelmeztette, hogy beszivárgott a parlamentbe.
Ha közeledik a döntés arról, hogy Kínát nemzetbiztonsági fenyegetésként kell-e megjelölni, a folyamatban lévő vita tovább ronthatja az Egyesült Királyság kapcsolatainak helyreállítására tett kísérleteit.
