Az Egyesült Államok kilépése bonyolítja a klímafinanszírozási tárgyalásokat a COP30-on
A fejlődő országok egységesen blokkolják a donorbázis bővítésére irányuló felhívásokat
A BRICS-országok segíthetnek Brazíliának a fejlődő országok összefogásában a COP30-on
Január 23. – Miközben a világ vezetői az Egyesült Államok Párizsi Megállapodásból való kilépésével küzdenek, Brazília, az idei COP30 globális klímacsúcs házigazdája lehetőséget lát arra, hogy felerősítse a fejlődő országok hangját abban a heves vitában, hogy ki fog fizetni a tisztább energiaforrásokra való globális átállás.
A tavalyi, azerbajdzsáni csúcstalálkozón a tehetős nemzeteket az alacsonyabb jövedelmű országokkal szembeállító elkeseredett küzdelem azzal zárult, hogy a gazdag országok ígéretet tettek arra, hogy 2035-ig évi 300 milliárd dollárral támogatják a fejlődő nemzeteket. Bár a cél háromszorosa a jelenlegi célnak. 100 milliárd dollár, ez csak töredéke annak az évi 1,3 billió dollárnak, amelyre a fejlődő országok szerint szükség van. A küzdelem valószínűleg idén is folytatódik.
„Már nehéz volt elérni a 300 milliárd dollárt az Egyesült Államokkal a tárgyalásokon” – mondta Andre Correa do Lago, a COP30 újonnan kinevezett elnöke a nemzetközi sajtóorgánumoknak adott szerdai interjúban.
Megjegyezte, hogy Joe Biden elnök idején az Egyesült Államok új politikákat hajtott végre az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, és azon dolgozott, hogy megerősítse a többoldalú fejlesztési bankok, például a Világbank szerepét, hogy növelje a globális felmelegedés megfékezésére irányuló projektek finanszírozását. Mindezen intézkedések nélkül – tette hozzá Correa do Lago – a klímafinanszírozás növelése „bizonyára nehezebb lesz most”.
E kihívások ellenére – tette hozzá Correa do Lago – a fejlődő országok „nagyon egységesen” blokkolják a gazdag nemzetek azon felhívásait, hogy bővítsék azon országok körét, amelyek pénzügyileg támogatják az éghajlatváltozás mérséklésére és annak hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseket világszerte.
Az elmúlt években az európai vezetők felszólították a feltörekvő gazdaságokat, amelyek nagy szennyezők és egyre gazdagabbak, mint például Kína és az Öböl-menti államok, hogy tegyenek kötelező hozzájárulást a szegényebb országoknak az éghajlatváltozás kezeléséhez. Kína, a Föld második legnépesebb nemzete, messze a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója.
„A fejlett országok nem a pénzügyi források növelését akarják, hanem csökkenteni akarják a pénzügyi források adományozásában való hozzájárulásukat, és ez természetesen és mélységesen helytelen” – mondta Correa do Lago.
Az Egyesült Államok kilépése azt is felvetette, hogy mely országok segítik majd a globális klímacsúcs idei eredményének irányítását. A világ egyik legnagyobb gazdasága és kibocsátójaként az Egyesült Államok központi szerepet játszott a COP-ülések eredményeiről folytatott tárgyalásokban, az Európai Unióval és Kínával együtt.
Liu Zhenmin, Kína klímaügyi megbízottja a tavalyi COP29 klímacsúcson a párizsi egyezményből való USA várható kilépését kommentálva azt mondta: „Mindenki azt várja Kínától és az EU-tól, hogy együttműködjön ennek a hiánynak a pótlására” – írja a The Beijing News állami lap. „Ami szép kívánság, de valójában nehéz megvalósítani.”
Correa do Lago rámutatott a Brazíliát, Kínát és más feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoportra, mint olyan fórumra, amely segíthet Brazíliának konszenzust kialakítani a fejlődő országok között, hogy ne hátráljon meg a gazdag nemzetek hozzájárulására irányuló felhívásaitól, amelyek történelmileg az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói. Ebben az évben Brazília tölti be a BRICS elnöki tisztét is.
„A BRICS-országokban is törekedni fogunk bizonyos konszenzus elérésére és bizonyos viták kiváltására” – mondta Correa do Lago.
A G20-ak tavalyi brazíliai csúcstalálkozóján Brazíliának és más fejlődő országoknak sikerült megakadályozniuk a gazdag nemzetek azon kísérletét, hogy a feltörekvő gazdaságokat felhívják az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Correa do Lago volt akkor az egyik vezető tárgyaló.
A Correa do Lago határozottan védekezett azzal szemben, amit a feltörekvő gazdaságok már most is tesznek az éghajlatváltozás leküzdésére saját költségvetésükből, kiemelve Brazília erőfeszítéseit az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrása, az erdőirtás megfékezésére, valamint a tiszta energiatechnológiába irányuló kínai befektetések billióit.
„Kína végtelenül több forrást biztosít a fejlődő világnak a napelemek árának és az elektromos járművek árának jelentős csökkentésével” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a beruházások sokkal jelentősebbek a szegényebb országok számára, mintha Kína „csak szimbolikusan járulna hozzá” összegek.” (Lisandra Paraguassu beszámolója; Kate Abnett további jelentése; Lisandra Paraguassu és Manuela Andreoni írója; Aurora Ellis szerkesztő)
Kövesse az összes üzleti hírt, a legfrissebb híreket és a legfrissebb híreket a Live Mint oldalon. Töltse le a Mint News alkalmazást a napi piaci frissítésekért.
Business NewsNewsWorldCOP30 Brazíliában a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni finanszírozási igényeire fókuszál.
