A tálib vezető kijelenti: „Nincs szükség nyugati törvényekhez” Afganisztánban, azt mondja: „A demokrácia halott”

A tálib vezető, Hibatullah Akhundzada nemrégiben kijelentette, hogy Afganisztánban nincs szükség nyugati törvényekre, és hogy a demokrácia meghalt, mindaddig, amíg a saría törvények hatályba lépnek.
“Nincs szükség a Nyugatból származó törvényekre. Meg fogjuk hozni a saját törvényeinket” – mondta Akhundzada, Pasty -ban beszélve, miközben hangsúlyozva az iszlám törvények fontosságát, jelentette az AP.
Hibatullah Akhundzada a kommentárokat Eid al-Fitr során, Kandahar déli városának Eidgah mecsetében, prédikációjában tették meg. A tálib kormány fő szóvivője, Zabihullah Mujahid megosztotta az 50 perces audio üzenetet az X-en.
Tálib uralom Afganisztánban
Mióta a tálibok 2021 -ben megragadták az Afganisztán feletti irányítást, Akhundzada erősebb kezét vette át a politika irányításában, annak ellenére, hogy néhány tisztviselő kezdetben mérsékelt szabályt ígért.
A sharia tálib változata az afgán nők és lányok tilalmait eredményezte, korlátozva az oktatáshoz való hozzáférésüket, sok munkahelyet és a legtöbb nyilvános teret. Ezek az intézkedések elkülönítették a tálibokat nemzetközileg, annak ellenére, hogy diplomáciai kapcsolataik vannak olyan országokkal, mint Kína és az Egyesült Arab Emírségek, a legfrissebb jelentések szerint.
„Az Egyesült Államok egyesülnek az iszlám iránti ellenséggel”
Akhundzada vasárnap kritizálta a Nyugatot, mondván, hogy a nem hívők egyesültek a muszlimok ellen, és hogy az Egyesült Államok és mások egyesültek az iszlám iránti ellenségeskedésükben, hivatkozva az izraeli-hamai háborúra a gázai háborúra, jelentette az AP.
A demokrácia Afganisztánban véget ért, és a Sharia érvényben volt – tette hozzá a tálib vezető, kijelentve, hogy a demokrácia támogatói megpróbálták elválasztani az embereket a tálib kormánytól.
A táliboknak nincs hiteles ellenzéke az országon belül vagy kívül, de az adminisztráción belül néhány magas rangú személy kritizálta a vezetés döntéshozatali folyamatát és a hatalom koncentrációját Akhundzada körében.
Egyes tálibok nagyobb kapcsolatot akarnak a nemzetközi közösséggel és a szigorúbb politikákat selejtezni, hogy több külső támogatást vonzzanak. Az elmúlt hónapokban azonban fokozottan elkötelezettek a tálibok és az Egyesült Államok között Donald Trump elnök alatt, elsősorban a fogolycserék és a kiadások miatt – jelentette be az AP.
A tálibok iszlám uralma
A brutális polgárháború után a tálibok szigorú iszlám uralmat hoztak létre, de 2001-ben az Egyesült Államok által vezetett invázió elhagyta őket. Gyorsan visszanyerték a hatalmat, és szinte egész Afganisztánt megragadták az Egyesült Államok 2021-es kivonását követően.
Miközben a háború hivatalosan véget ért az átvételükkel, a tálibok most az Iszlám Állam folyamatos támadásaival és bizonyos régiókban a taliolellenes felkelésekkel szembesülnek.