Erőszak a bengáli Murshidabadban a Waqf -törvény felett: A rendõrségi járművek fáklyáztak, kövek dobogtak; A BJP CM Mamata Banerjee célokat célozza meg
Az erőszak a Nyugat-Bengália Murshidabad kerületében kedden kitörött a nemrégiben elfogadott WAQF (módosító) törvény, a 2025. évi tüntetések során. A Jangipur területén a rendõrséggel összecsaptak, amelynek eredményeként a rendõrséggel és a rendõrségi járművek fáklyázása volt. A nyugtalanság akkor kezdődött, amikor a tüntetők blokkolták a 12. országos autópályát, és a rendõrség kérései ellenére megtagadták a szétszóródást. Amikor a hatóságok megpróbálták erőszakkal felemelni a blokádot, a feszültségek eszkalálódtak, ami erőszakos konfrontációkhoz vezetett.
A rendõrség nehéz jelenlétét, beleértve a gyors cselekvési erő személyzetét is, telepítették a rend visszaállítására.
A WAQF (módosító) törvény, amelyet a parlamenti kiterjedt viták után fogadtak el, és szombaton Droupadi Murmu elnök aláírták, hivatalosan április 8 -án lépett hatályba. A jogszabályok célja a waqf ingatlanok kezelésének és a muszlimok adományozásának és a waqf -koordinálnak adományozott, a transzfárok és a továbbfejlesztési koordináció által adományozók és a javító koordináció által adományozott.
A kritikusok azonban azt állítják, hogy a törvény sérti az indiai muszlim közösség jogait.
Az esemény politikai vitákat váltott ki, amikor az ellenfél pártjait az erőszakért hibáztatják. A BJP állam elnöke, Sukanta Majumdar Mamata Banerjee miniszterelnököt vádolta a “kisebbségi enyhítésben”, és nem tartotta fenn a törvényt és a rendet.
Majumdar egy X -es üzenetben azt állította, hogy az “erőszakos iszlám mobok” Murshidabadban rohamosan futnak Banerjee adminisztrációja alatt, míg a hindu közösségeket megcélozták. Ezenkívül Banerjee -t bírálta a “gerinctelen márkájának a kínzás politikája” miatt, állítva, hogy Bengáliát a káosz felé húzza.
Eközben Siddiqullah Chowdhury, a Trinamool kongresszus vezető vezetője és államminisztere elítélte a rendõrségi keresetet a tüntetések során. Chowdhury azzal érvelt, hogy a bűnüldözés rosszul kezelte a helyzetet a tüntetők elleni lathi vádakkal való elhelyezésével. Az eseményt kedvezőtlenül hasonlította össze a bal oldali rendszerrel, kijelentve, hogy a kisebbségeket a korábbi közigazgatások szerint nem vetették alá ilyen kezelésnek.
A kongresszusi vezető, Adhir Chowdhury szintén mérlegelte az erőszakot a rendõrség magas szintűségének és mind Mamata Banerjee kormányának, mind a BJP -nek azzal vádolva, hogy a közösségi részlegeket a politikai haszon érdekében kizsákmányolják. Chowdhury nagyobb érzékenységre szólított fel a Murshidabadban a tiltakozások kezelésében, ahol a lakosság több mint 70% -a muszlim.
A BJP azt állította továbbá, hogy az internetes szolgáltatásokat szándékosan felfüggesztették Jangipurban, hogy elnyomják a nyugtalanságokat. A BJP vezetõi által megosztott videók állítólag azt mutatják, hogy a szlogenek énekelése elutasítja India alkotmányát és a Waqf -törvény elleni dacolásra szóló kántálását.
A tiltakozások szélesebb körű tüntetések közepette a WAQF módosítási törvény ellen Nyugat -Bengália és más államok, például Tamil Nadu között zajlanak.
A kritikusok az “antidemokratikus” jogszabályt jelölték meg, és azzal vádolták a központi kormányt, hogy beavatkoztak a vallási kisebbségek személyes ügyeibe. A kongresszus ellenzi a nem muszlimok kinevezését a WAQF testületekbe, azzal érvelve, hogy ezek a változások aláássák az alkotmányos biztosítékokat.
Mivel a Murshidabadban továbbra is magas a feszültségek, a hatóságok szigorú jogi lépéseket ígértek az erőszakban és a pumour-szerelésben részt vevők ellen. Míg a Nemzeti 12. autópályán a forgalom folytatódott, és a rend helyreállt, az eseményből származó politikai visszaesés továbbra is elmélyíti a bengáli már polarizált táján belüli megosztást.
