India megszünteti a Bangladesi Trans-Hathipment létesítményt, hogy árut exportáljon harmadik országokba
Újdelhi, április 9. (PTI) A kormány megszüntette a szállási létesítményt, amely lehetővé tette a rakományt Bangladesből a harmadik országokba történő export rakományt az indiai szárazföldi vámállomásokon keresztül a kikötőkre és a repülőterekre, a kormány körlevele szerint.
Az indiai exportőrök, elsősorban a ruházati szektorból, korábban sürgették a kormányt, hogy vonja vissza ezt a létesítményt a szomszédos országba.
A létesítmény lehetővé tette a zökkenőmentes kereskedelem folyamatait Banglades exportja számára olyan országokba, mint Bhután, Nepál és Mianmar. India biztosította Bangladesnek 2020 júniusában.
“Úgy döntöttek, hogy visszavonják … körlevelet … 2020. június 29 -én kelt, azonnali hatállyal módosítva.
A bejelentés abban az időben érkezett, amikor az Egyesült Államok számos ország, köztük India és Banglades ellen söprő tarifákat vezetett be.
A korábbi körlevél lehetővé tette az export rakományok átfedését Bangladesből a harmadik országokba az indiai földi vámállomások (LCSS) segítségével az indiai kikötőkre és a repülőterekre.
A kereskedelmi szakértők szerint a döntés számos indiai exportáló ágazatot segít, például ruházati cikkeket, lábbelit, valamint drágaköveket és ékszereket.
Banglades India nagy versenytársa a textilágazatban.
“Most már több légiközlekedés lesz a rakományunkhoz. A múltban az exportőrök a Bangladesnek adott átruházási létesítmény miatt kevesebb helyet panaszkodtak” – mondta Ajay Sahai, az Indiai Exportszervezetek Szövetségének (FIEO) főigazgatója.
A ruházati exportőrök AEPC testülete korábban sürgette a kormányt, hogy felfüggessze ezt a végzést, amely lehetővé teszi a bangladesi export rakományok átruházását a harmadik országokba a Delhi légi rakománykomplexumon keresztül.
Az AEPC elnöke, Sudhir Sekhri kijelentette, hogy minden nap közel 20-30 terhelt teherautó érkezik Delhibe, ami lelassítja a rakomány zökkenőmentes mozgását, és a légitársaságok ezt indokolatlanul élvezik.
Ez a légi árufuvarozási díjak túlzott növekedéséhez, az export rakományok kezelésének és feldolgozásának késleltetéséhez, valamint a Delhi IGI repülőtéren a rakományterminálon történő súlyos torlódásokhoz vezet, amelyek indiai ruházat exportjának exportját eredményezik a Delhi légi rakománykomplexumon keresztül.
A Think Tank Global Trade Research Initiative (GTRI) alapítója, Ajay Srivastava elmondta, hogy ennek a létesítménynek a visszavonása várhatóan megzavarja Banglades exportját és behozatalát, amely az indiai infrastruktúrától függ a harmadik ország kereskedelmének.
“Az előző mechanizmus egy korszerűsített utat kínált Indián keresztül, csökkentve a tranzitidőt és a költségeket. Most, anélkül, a bangladesi exportőrök logisztikai késésekkel, magasabb költségekkel és bizonytalansággal szembesülhetnek. Ezenkívül Nepál és Bhutan, mindkét földbirtokos nemzet aggodalmainak felvethetik a Bangladesh korlátozott tranzit -hozzáféréssel kapcsolatos hozzáférését.”
Hozzátette, hogy a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) szabályai szerint minden tagnak meg kell engednie a tranzit -szabadságot, hogy a tengerparttal nem rendelkező országokba és onnan költözzenek. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tranzitnak korlátlannak kell lennie, mentesnek kell lennie a felesleges késésektől, és nem szabad átmeneti feladatoknak.
India és Banglades egyaránt tagjai ennek a genfi székhelyű szervezetnek.
