A Meta, a Facebook, az Instagram és a Threads anyavállalata átfogó frissítéseket hajtott végre tartalommoderálási irányelveiben. A január 7-én bejelentett változtatások jelentős vitákat váltottak ki, különösen a nőket, transznemű személyeket és más marginalizált csoportokat célzó becsmérlő kifejezéseket és káros nyelvezeteket engedélyező lazított szabályok miatt.
A CNN és a Wired jelentései szerint a felülvizsgált irányelvek engedélyezik a nőket „háztartási tárgyakként vagy tulajdonként” emlegető tartalmakat. Hasonlóképpen, a transznemű és a nem bináris egyéneket most olyan dehumanizáló kifejezésekkel lehet megcímkézni, mint az „ez”. Ezek a változások a Meta által a védett tulajdonságokhoz, például a nemi identitáshoz, faji hovatartozáshoz és etnikai hovatartozáshoz kötődő beszédkorlátozások szélesebb körű enyhítésének hatálya alá tartoznak.
A Meta globális ügyekért felelős igazgatója, Joel Kaplan megvédte a politikai váltást, és egy blogbejegyzésben kijelentette: „Nem helyes, hogy a tévében vagy a Kongresszusban el lehet mondani dolgokat, de a mi platformjainkon nem.” Mark Zuckerberg vezérigazgató megerősítette ezt az érzést, azt sugallva, hogy a korábbi moderálási politikák „elszakadtak a mainstream diskurzustól”.
A frissített iránymutatások bizonyos összefüggésekben enyhítik a nemi alapú megbeszélések korlátozásait is. Például a bizonyos munkákat – például katonai vagy tanári szerepkört – nem vagy szexuális irányultság alapján korlátozó beszélgetések megengedettek, ha vallási meggyőződéshez kötődnek. Hasonlóképpen, a társadalmilag kizárólagos nyelvezet az olyan helyiségekbe való belépésről, mint a fürdőszobák, iskolák vagy egészségügyi csoportok, mostantól megengedett, feltéve, hogy betartják az egyéb irányelveket.
E laza szabályok ellenére a korábbi irányelvek közül néhány kivétel változatlan marad. Továbbra is tilos a holokauszt tagadását, fekete arckifejezést és színes bőrű emberek mezőgazdasági felszerelésekkel való összehasonlítását tartalmazó tartalom. Ezenkívül továbbra is tiltottak a bevándorlókat és menedékkérőket célzó bejegyzések, amelyekben olyan kifejezéseket használnak, mint a „rovarok” vagy a „kórokozók”.
A változások széles körű kritikát váltottak ki, sokan megkérdőjelezik a káros retorika lehetővé tételének etikáját. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a felülvizsgált irányelvek súlyosbíthatják az online toxicitást és a zaklatást, különösen a nők és az LMBTQ+ egyének tekintetében. A gyűlöletkeltő magatartásra vonatkozó irányelv egyik kulcsfontosságú kijelentésének eltávolítása – amely elismeri, hogy a gyűlöletkeltő beszéd „elősegítheti az offline erőszakot” – tovább szította a lehetséges valós következményekkel kapcsolatos aggodalmakat.
Donald Trump megválasztott elnök, akinek vitás története volt a Metával kapcsolatban, dicsérte a frissítéseket. Trump a Mar-a-Lagóban beszédében azt mondta: „Azt hiszem, hosszú utat tettek meg. Meta. Facebook. Azt hiszem, hosszú utat tettek meg.” Arra a kérdésre, hogy ezek a változtatások válasz-e a Zuckerberggel szembeni korábbi kritikáira, Trump így vélekedett: „Valószínűleg. Igen, valószínűleg.”
Míg a Meta úgy védi ezeket a frissítéseket, mint a platformok szélesebb társadalmi diskurzushoz való igazítása felé tett lépést, a kritikusok azzal érvelnek, hogy kockáztatják a káros narratívák felerősítését. Ahogy a Meta továbbra is a közösségi média óriásaként betöltött szerepét tölti be, ezeknek a politikai változásoknak a következményei mind a felhasználók, mind a tágabb digitális táj számára láthatóak.
Az a döntés, hogy a szólásszabadság leple alatt megengedik a becsmérlő nyelvezetet, heves vitát váltott ki, és kérdéseket vet fel a nyílt párbeszéd és a marginalizált közösségek védelme közötti egyensúlyról.
