Home Világ Az EU szembesül a képzett munkaerőhiány kiszélesedésével, külföldi munkavállalók toborzására törekszik

Az EU szembesül a képzett munkaerőhiány kiszélesedésével, külföldi munkavállalók toborzására törekszik

4
0

Az Európai Bizottság 42 foglalkozást azonosított, amelyek jelentős hiányokkal szembesülnek, különösen az építési, közlekedési és egészségügyi ágazatokban, és most a külföldi munkavállalók toborzására összpontosítanak ezen hiányosságok kezelésére.

Egyre növekvő képzett munkaerő -igény mellett az EU, amint azt az Euro News idézi, kihívásokkal szembesül versenyképességének fenntartása és gazdasági fellendülésének támogatása érdekében.

Az EU stratégiája a képzett munkavállalók vonzására

A jelentések tájékoztatják, hogy az EU új stratégiája célja a munkaerő mobilitásának előmozdítása, a külföldi tehetségek vonzása és a képzésbe történő beruházások növelése. A kezdeményezés részeként az EU azt tervezi, hogy az Erasmus+ csereprogramot hozzáférhetőbbé teszi, erősítse a munkavállalók átképzésének készség -paktumát, és támogatja a külföldi hallgatók vízumát.

Egy új, a „Select Europe” nevű projekt arra törekszik, hogy az EU -n kívüli képzett munkavállalókat vonzza.

Bosch azonban figyelmeztette, hogy az EU nem az egyetlen régió, amely képzett munkavállalókat keres; Így lesz Kína, India és az arab országok. Hangsúlyozta, hogy ezek az országok magas fizetéseket kínálnak a tehetségek vonzására, és gyors fellépésre van szükség.

Hiányok több ágazatban

Az Európai Bizottság szociális jogokért felelős alelnöke, Roxana Mînzatu, készségek és minőségi foglalkoztatás szerint az EU-szerte működő vállalkozások küzdenek a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásában.

„Ötödik vállalkozás négyből küzd annak érdekében, hogy megtalálja a szükséges munkavállalókat a megfelelő készségkészlettel. Több mint 40 foglalkozás van az EU-szintű hiányosságokkal, különösen olyan fontos ágazatokban, mint az építés, a kereskedelem, a közlekedés és néhány egészségügyi szakmák ”-mondta Mînzatu az Euro News szerint a Strasbourgi Európai Parlamentnek.

Ezt a hiányt a tényezők kombinációjának tulajdonítják, ideértve a munkavállalói képesítések és a munkáltatói követelmények közötti igazítás hiányát.

A készségek és a munkaerőpiacok szakértője az Ilias Livanos, az Európai Szakképzés Fejlesztési Központjában (CEDEFOP), megjegyezte,

„A kereslet miatt nyomást gyakorolhatnak … az oktatási rendszerek erre nem készülnek fel.”

A Livanos kifejezetten az IKT szakmák gyors fejleményeire rámutatott, megnehezítve a konkrét készségek iránti igény megjósolását az elkövetkező néhány évben.

A hiányhoz hozzájáruló demográfiai és technológiai tényezők

A jelentések arról tájékoztatják, hogy a szakértők figyelmeztették, hogy a munkaerőhiány valószínűleg fokozódni fog a demográfiai változások, valamint a folyamatban lévő digitális és ökológiai átmenetek miatt.

Az Egmont Intézet vezető kutató munkatársa, Peter Bosch elmagyarázta, hogy az EU évente 1 millió munkavállalót veszít 2050 -ig, és további megterhelést jelent a munkaerőpiacon. A Bosch olyan technológiai változásokat is idézett, mint a robotizáció és a mesterséges intelligencia, amelyek megváltoztatják a különféle iparágakban szükséges készségeket.

„Az európai gazdasági fellendülés, az infrastruktúra és a védelem nagy beruházásaival, tovább fokozza a képzett munkavállalók iránti keresletet” – tette hozzá Bosch. Kiemelte az európai újrafogadási tervet és a német védelmi beruházást, mint a jelentős munkaerőt igénylő kezdeményezések példáit.

Az oktatás és a munkáltatók szerepe a készséghiány kezelésében

A munkaerőhiány kezelése érdekében a jelentések megemlítik, hogy mind az oktatási rendszer, mind a munkáltatók kulcsszerepet játszanak. Livanos hangsúlyozta, hogy a képzés és a készségfejlesztés nemcsak az oktatási intézmények, hanem az egyének és a vállalatok felelőssége.

„A készségrendszernek nincs egyetlen tulajdonosa” – jegyezte meg, és rámutatott arra, hogy folyamatos képzésre van szükség a munkavállalók számára a változó igények kielégítéséhez szükséges készségekkel.

Az Európai Bizottság a „Skills Union” kezdeményezés révén is lépéseket tett a kérdés kezelésére. A március 5 -én elindított kezdeményezés a képzés javítására és az európai versenyképesség javítására összpontosít. Mînzatu kifejtette, hogy a kezdeményezés magában foglalja a „készségek garanciáit”, amelyek segítenek a vállalatoknak a munkavállalók felvételének kockázatának felvételére vagy kiképzésére.