Bola Ahmed Tinubu elnök kedden este hivatalosan vészhelyzetet hirdetett a Rivers államban.
Ez a politikai válságra reagál, amely elárasztotta a folyók államát.
A Naija News jelentése szerint az elnök országos adásban tett nyilatkozatot.
Kezdeti hat hónapon keresztül felfüggesztette Siminalayi Fubara kormányzót és Ngozi Odu kormányzóhelyettes helyettes.
Tinubu felfüggesztette a Martins Amaewhule Led Rivers State House of Commishing -t is.
Ugyanakkor kijelentette, hogy a vészhelyzet nem érinti az igazságszolgáltatást.
Egy nyugdíjas katonai főnököt, Ekwe Ibas -t választották ki, hogy az állam ügyeit adminisztrátorként felügyelje
Nigéria számos korszerűségi nyilatkozatot tanúsított a demokrácia 1999-es visszatérése óta.
Ezeket a kihirdetéseket, amelyeket gyakran a súlyos politikai instabilitás, az etnikai erőszak és a lázadó tevékenységek nyomán hajtottak végre, támogatást és kritikát is teljesítettek.
Itt van egy visszatekintés néhány kulcsfontosságú pillanatra, amikor Nigéria vezetése a sürgősségi állapot kihirdetését jelentette.
1. Plateau állam: Az etnikai és vallási erőszak katonai beavatkozáshoz vezet (2004)
2004 -ben a Plateau állam fővárosa, Jos, a keresztény és a muszlim közösségek közötti etnikai és vallási erőszak miatt megragadta. A vérontás több száz halottot hagyott el, és széles körű félelmet váltott ki a régióban. A káoszra válaszul Olusegun Obasanjo akkori elnök vészhelyzetet hirdetett. A lépés Joshua Dariye kormányzó felfüggesztéséhez vezetett, az állami jogalkotó feloszlatásához és Chris Ali ezredes kinevezéséhez ideiglenes adminisztrátorként.
A fennsíkban elkövetett erőszak éles emlékeztető volt Nigéria törékeny békéjéről, különösen a vallási és etnikai feszültségek által sújtott régiókban. A kritikusok azt állították, hogy a sürgősségi állapot nyilatkozata aláásta a demokratikus folyamatokat, néhányan azzal, hogy a kormányt a katonaságnak az ellenzék elnyomására történő felhasználásával vádolták.
2. Ekiti állam: Politikai zavarok és vádemelés (2006)
Gyorsan előre a 2006-ra, amikor az Ekiti állam politikai helyzete drámai fordulatot vett fel. Az államot politikai válságba dobták, miután Ayodele Fayose kormányzót korrupcióval és hivatali visszaéléssel vádolták. A politikai instabilitás, az erőszakos tiltakozásokkal együtt, Obasanjo elnök adminisztrációjának újabb sürgősségi nyilatkozatához vezetett.
Az utóhatásokban Niyi Adebayo ezredest kinevezték ideiglenes adminisztrátornak, amely hatékonyan átvette az állami adminisztráció irányítását. Fayose vádemelését és az azt követő vészhelyzetet a szövetségi kormány a politikai forradalom közepette fenntartására irányuló lépésnek tekintette, ám sokan azt az elnöki hatalom túlterhelésének tekintették.
3. Bayelsa állam: Urest és az ODI mészárlás (1999)
A Niger Delta régió már régóta a nyugtalanság melegágya, és a Bayelsa állam sem volt kivétel. 1999 -ben a kormány sürgősségi állapotot hirdetett az államban, miután fokozta az erőszakot, amelyet a militánsok vezettek, és nagyobb erőforrás -ellenőrzést igényeltek. A sürgősségi állapot az ODI mészárlásban tetőzött, ahol a nigériai katonaság több száz civil lakosságot ölt meg a militánsok elnyomása érdekében.
Az erőszak és a katonai válasz felháborodást váltott ki mind belföldön, mind nemzetközi szinten. Az ODI mészárlás továbbra is Nigéria katonai története egyik legvitatottabb fejezete, és sokan továbbra is vitatják az ilyen brutális beavatkozás igazolását.
4. Boko Haram és az északkelet: Hosszú háború (2011-2013)
Az egyik legmagasabb rangú és hosszabb vészhelyzeti állam 2011-ben jött, amikor a szövetségi kormány a Boko Haram felkelés növekedése miatt Yobe, Borno, Plateau és Niger államok sürgősségi állapotát jelentette be.
A szélsőséges csoport nigériai kormány és a nyugati oktatás elleni erőszakos kampánya arra késztette Goodluck Jonathan elnököt, hogy drasztikus lépéseket tegyen. 2013 májusában a vészhelyzetet kiterjesztették Borno, Yobe és Adamawa államok fedezésére az ország északkeleti részén. A nehéz katonai jelenlét ellenére Boko Haram évek óta továbbra is terrorizálta a régiót, a konfliktusokat Nigéria történetének egyik leghalálosabbnak tekintik.
Jogi és alkotmányos kihívások
A sürgősségi hatáskörök felhasználása nem jött létre a jogi kihívások részesedése nélkül. A kritikusok azt állították, hogy az ilyen nyilatkozatok gyakran megsértik az 1999. évi alkotmányban rögzített demokratikus kormányzás alapelveit. Az Alkotmány lehetővé teszi a vészhelyzet állapotát, de csak olyan feltételek mellett, amelyek indokolják a normál kormányzási folyamat felfüggesztését.
